喪に付すとは？

喪に付す

海外での生活が約50年になりますが、兄の逝去をきっかけに、日本の文化をもう一度学び直す必要があると感じ、いろいろと調べてみました。

仏教における「喪に付す（もにふす）」という行為は、亡くなった人への哀悼と追悼の意を表し、遺族や近親者が一定期間、世俗的な楽しみを慎むことを意味します。これは宗教的な義務というよりも、日本では仏教的文化や伝統に基づく習慣的な行動です。

【喪に付すとは】

• 遺族や親しい人が故人の死を悼み、一定期間、娯楽や華やかな行事（祝い事やパーティーなど）を控えること。

• 黒や地味な服装をし、慎み深い生活を送る。

• 神社への参拝を控える（特に四十九日までは「穢れ（けがれ）」を避けるためとされる）。

【喪が明ける時期】

仏教では以下のような節目が「喪明け」の目安とされます：

節目	内容
四十九日（しじゅうくにち）	死後49日目に行う法要で、故人の魂が次の世界に旅立つとされる日。この日をもって「忌明け（きあけ）」とされることが多く、喪もここで明けるというのが一般的です。
一周忌	一年後の命日。この日までを「喪中」と考えることもあり、特に年賀状を控えるなどの習慣が関連します。

【現代日本における実際】

• 四十九日までが喪中、そこから喪明けとする家庭が多い。

• ただし、年賀状や慶事の参加を控える喪中期間は一般に一周忌までとされるため、ここまでを「喪中」として過ごす人もいます。

• つまり、「忌明け」は四十九日、「喪中明け」は一周忌という形で分けられることもあります。

Már közel 50 éve élek külföldön, de bátyám halála kapcsán úgy éreztem, hogy ismét szükségem van arra, hogy újra tanulmányozzam a japán kultúrát, ezért utánajártam különböző dolgoknak.

A buddhizmusban a „gyász megtartása” azt jelenti, hogy az elhunyt iránti tiszteletből és emlékezésből a családtagok és közeli hozzátartozók egy meghatározott ideig tartózkodnak a világi örömöktől és szórakozásoktól. Ez nem vallási kötelezettség, hanem Japánban inkább a buddhista kultúrán és hagyományokon alapuló szokásos viselkedési forma.

Mit jelent a gyász megtartása?

A gyászoló családtagok és közeli barátok az elhunyt halálát megsiratják, és egy ideig mellőzik a szórakozást és a látványos eseményeket (például ünnepségeket, partik).

Fekete vagy visszafogott öltözéket viselnek, és mértékletes, csendes életet élnek.

Kerülik a sintoista szentélyek látogatását (különösen a halál utáni első 49 napban, hogy elkerüljék a „szennyeződést” – japánul kegare).

Mikor ér véget a gyász?

A buddhizmusban az alábbi időpontokat tekintik a gyászidőszak fordulópontjainak:

Fordulópont	Tartalom
49. nap (Shijūkunichi)	A halált követő 49. napon tartott megemlékezés, amikor a hagyomány szerint a lélek továbblép a túlvilágra. Ezt a napot gyakran tekintik a „gyász lezárásának” (kiake), így sok család ekkor zárja le hivatalosan a gyászt.
Első évforduló (Isshūki)	A halál első évfordulója. Egyesek eddig az időpontig tekintik magukat gyászidőszakban, különösen olyan társadalmi szokások tekintetében, mint például az újévi üdvözlőkártyák mellőzése.

A mai Japán gyakorlatában

Sok család úgy tekinti, hogy a gyászidőszak a 49. nappal ér véget, és ekkor kezdődik az úgynevezett „gyászon túli időszak”.

Ugyanakkor, mivel az olyan társadalmi gyakorlatokat, mint az ünnepségek vagy az újévi köszöntők, gyakran az első évfordulóig mellőzik, ezért sokan az első évfordulóig maradnak gyászban.

Más szóval, a „kiake” (a szertartásos gyász lezárása) a 49. napon történik, míg a „mocsú ake” (a társadalmi értelemben vett gyászidőszak vége) az első évfordulónak felel meg.